LÉLEKBEN SZÜLETŐ NÉPMESE

ÖRDÖGSZERETŐ SZEREPE A NŐI BEAVATÁSBAN – Brúgó és Kékszakáll párhuzamai fókuszált meseelemzésben

Vecsei Anita pszichológus és irodalomterapeuta jelölt, meseterapeuta

Kik azok az ördög-szeretők, miért képesek megvezetni a naiv lányokat, hogyan lehet szembeszállni velük? Mit tehet hozzá az önismeretünkhöz saját ördög-szeretőink felismerése, és mit tehetünk a lányként, ha még nincsenek eszközeink a harchoz? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a Kékszakáll és a Brúgó című mesék segítségével.

Clarissa Pincola Estes a Farkasokkal futó asszonyokban úgy fogalmaz, hogy a Kékszakáll a naivitás elvesztéséről, a psziché ragadozójával való szembenézésről és a női beavatásról szól. Az előadásomban bemutatom a Kékszakáll mese magyar verziói közül a Brúgót, összehasonlítom a két mese szimbólumrendszerét, archetipikus alakjait. A szimbolikus tartalmakat követve hasonló és különböző pszichés értelmezéssel számolhatunk a két mese-változatnál, így intrapszichés hatásait is mások lehetnek. Végül az elindított gondolatok tovább szövögetését a hallgatóra bízom.
Az én értelmezésemben a mese lehetőséget ad rá, hogy megismerjük a lélek mély rétegeit, a bennünk lakozó fényeket és árnyakat. Segít felfedezni a természetes bölcsességünket, nyelvet ad a bennünk zajló pszichés folyamatoknak.

Mesebeli lányként kanyargós út vezetett a pszichológiához, sok területen kipróbáltam magam, mire a harmincas éveim közepére pszichológussá válok. A mesemunkához a szépirodalmi szövegek felől érkeztem, de többet kaptam tőle, mint amit reméltem, és a személyes önismeretemben is rengeteget köszönhetek neki. Az érdeklődési köröm mese miatt erősebben a szimbólumok, álmok és testi érzetek felé fordult, így további módszerspecifikus képzések várnak rám. A későbbiekben az egyéni és csoportos formában mesékkel dolgozva ezeket a módszereket is integrálni fogom, mint a Lány a fehér galambot. Célom másoknak is megmutatni, hogy egy jól megválasztott népmese hogyan mutat utat bármilyen élethelyzetben.

STERNI PERINATÁLIS TANÁCSADÁS ÉS INTERMODÁLIS MESETERÁPIÁS PÁRHUZAMAI – Anyává születés támogatása Szép Cerceruskával

Dr. Bretz Éva Judit pszichológus, orvos, integrált szülő-csecsemő konzulens, meseterapeuta

Integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensi munkámban tapasztalom, hogy sok szülő megdöbben a benne zajló történésektől, attól, hogy milyen fokú személyiségváltozást hoz az életébe gyermeke születése. Ebben a krízishelyzetben tud továbbsegíteni a mesemunka. A népmese letisztultsága és szimbólumai az idő fonalához, a generációk láncához való kapcsolódást erősíti. A saját időhöz, annak végességéhez való viszonyuláshoz, saját élet céljainak, irányainak újbóli átgondolásához is hozzájárult a mesemunka.

A meseterápiás gyakorlatban több párhuzam is felfedezhető a szülő-csecsemő konzulensi munkával. Ez megkönnyíti számomra e két módszer ötvözését. Nagyon fontos azonban, hogy ez csak a baba-mama kapcsolatra tekintettel, a baba-mama interakciókat figyelembe véve valósulhat meg.

Az őztestvér (Cerceruska) mesetípus számos mozzanata megfeleltethető Daniel Stern leírásának az anyaság állapotának kialakulásáról. A korai anyaság problematikus területei, az anyává válás nehézségei sorra leképeződnek ebben a mesetípusban.

Bemutatom a két segítő módszer párhuzamait, és ahogyan Stern tudományos elméletének lényeges elemei megjelennek a mesében, esetmorzsákat is elhintek mesei példákkal megerősítve.

Gyermekkorom mesehallgatási élményei után hosszú idő elteltével találkoztam újra a népmesékkel. Azóta viszont, hogy ez megtörtént, saját önismereti, pályaszocializációs folyamataimban és a szakmai, pszichológusi-konzulensi munkám során is segítségül tudom hívni a meséket.

GAZDAG-SZEGÉNY LÁNYOK LÉLEKTANI VONATKOZÁSAINAK FELISMERÉSE – szóból születő tapasztalat hermeneutikai leírása

Stiblár Erika szakpszichológus, autogén tréning és szimbólumterápiás gyakorlatvezető, intermodális mesepszichológia képző

Hogyan válik a meseterápiás munkában a közös és általános szöveg egyéni gazdagsággá? Hogyan lesz a szegény leány is és a királylány is a személyes élet kifejezője? Az egyénivé vált mese élményként jelenik meg a terápiás térben, és tapasztalatként, meggyőződésként válik a pszichológiai munka részévé. Az előadásban arról beszélünk, hogy a mesemunkával hogyan jutunk el ahhoz a mélységhez, amikor tapasztalati tanulásra jellemző meggyőző erővé és maradandó tartalommá válik a mese.

Megjelenik a mese majdnem végtelen értelmezési lehetőséggel és a kliens a maga jelenével. Az ő találkozásukból egyszer csak megszületik egy összefüggésnek a megértése, és abban a helyzetben a lelki szegénységből hirtelen gazdagság lesz. Mintha a szün-bolon kétfelé szakadt része összepattana, kirobban a felismerés a terápiás térben. Mintha egy szellemi és lelki csoda történne, a szemünk előtt jut el a kliens a mese mély kollektív tartalmához. Ezt a pszichológiai folyamatot követem az előadásomban egy esetrészlet segítségével. A rendszerszemlélet szempontjait a hermeneutika eszközeivel alkalmazva feltárul a pszichológiai megértés folyamata, vagyis a példa megláttatja velünk (a)hogyan történik a mese megértése.

Az intermodális mesemunka számomra szövetséges, múzsa és szenvedély. Majd 20 éve, hogy a népmese alkalmazása a legkülönfélébb módokon a szakmai életem része. Ismételten inspirál a kliensek munkája, a képzés gazdag termése, újabb témákat bontva ki a mese optikáján keresztül. Képzőként és kutatóként is járom a mese szövevényes útját, ahol a mese a kutatásom tárgya is, és egyben a vezetőm is.

KEREKASZTAL – A NÉPMESE NÉPRAJZI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMAZÁS TÜKRÉBEN

Dala Sára folkloristával, a Hagyományok Háza szakmai munkatársával beszélget Újhelyi Petra meseterápiás szakember-mesemondó-könyvtáros

Terápiás közegben megáll az idő, kizökken, egy másik dimenzió nyílik meg.  Itt a főszerep és a mellékszerep is a meséé! Nem előadó vagyok, hanem egy meder, amelyen áthalad mese folyama. Mederként megmarad az egyéniségem, de szolgálólényként nyújtom át a résztvevőknek az ezüsttányéron az aranyalmát.

A népmese ebben a kettős szerepben a kaleidoszkópra hasonlít. Pár fokos fordulat, egy apró rezzenés elég, hogy a csőben lévő gyöngyök más alakzatba rendeződjenek, más képet mutassanak a szemlélőnek, a történetről és önmagáról is.

Számomra a magyar népmesével való foglalkozás kútba nézés. Boriska és Terka meséjében a szorgalmas leányt a kút megszólítja: „– Nézz belém…!”

Aki nem rest beletekinteni ebbe a kútba, megmerítkezik a mesékben, alámerül saját múltjába, Mann szerint pokolra száll, feneketlen mélyre. Ugyanakkor azé az ígéret is, hogy százszorta szebb lesz, mint annakelőtte.

Élőszavas mesemondóként a Jászsági NépmesePontban inkább vagyok előadó, mint könyvtáros vagy pedagógus. Egyszerre vagyok öreganyó és királylány, macska vagy éppen táltosló. Igen intenzív a mesélés fázisa, mondhatni sziporkázó, akár egy csillagszóró. Ugyanakkor egy szempillantás az egész, az itt és a most számít, elröppen a 45 perc, gyerekcsoport jön-megy és marad egy bizseregtető élmény-hatás, fantomérzése. Dala Sárával beszélgetve ezt a két utat tekintjük át, ízlelgetve mindkettő sajátosságait.