Segítő inasok vezetnek el önmagunk megtalálásához? – tanácstól a kővé válásig

Bán Tamás – mentálhigiénés és meseterápiás szakember, irodalomterapeuta

Kik kellenek ahhoz, hogy főhősként sikerrel járjunk? A segítők meddig segíthetnek nekünk és mennyire segítsenek?! Az aktív segítő a mesében a főhős képességeinek kiegészítéséül szolgál. Elképzelhető-e ugyanakkor a főhőst hátráltató, vagy éppen ellenében cselekvő „segítő” inas? Vagy a főhős helyébe lépő inas, ugyanis van, hogy ez a szereplő főhősként szolgál, nem csak Őt szolgálja: bírálja tetteit, vagy éppen elárulja, de akár az Ellenfelet is segítheti. Persze olyan is van, hogy varázserővel, bölcsességgel, tapasztalattal bír, vagy éppen „csak” egyszerű küldönc, hírvivő.

Amikor az inas néha eggyé válik a főhőssel, akkor izgalmas számomra, hogy mindez milyen módon, milyen formákban történik. Mennyire oldódik fel az inas személyisége az urának/gazdájának történő segítés folyamatában? Valóban csak segítő szerepre korlátozódik a személye, vagy ennél több is lehet?

Amikor a főhős az inaskáját keresi, próbálja felkutatni, mert az inasnál lévő üzenet, információ az, amire olthatatlanul vágyik, akkor mindenki veszélybe kerülhet. Élete árán is segít-e az inas, és ha igen, miért? Ha megvan a mesebeli üzenet – bármilyen inasról is legyen szó -, képes-e megfejteni és értékelni a hős? Mi kell neki, hogy használja a segítséget? És mi képesek vagyunk-e megfejteni, hogy megtaláljuk magunkat az aktuális élethelyzetünkben, hogy a mese a kívánt változást is felkínálja számunkra.

Mentálhigiénés szakemberként, irodalomterapeutaként sokat foglalkoztatott a segítő szerep, és ennek kiteljesedése.  Hol vannak a segítés határai, mikor veszíthetem el benne magam, és melyik az a pont, amikor már nem adok, hanem elveszem a klienstől az önbecsülés, a magára találás lehetőségét, az önerőből megoldott feladat sikerét. A mesék meghatározták gyermek- és felnőttkoromat egyaránt, ezért is választottam az IM Meseterápiás képzést, amelyet ez év közepén fejeztem be. Pontosabban, a mesék itt állítottak fel a mesehallgató székből, és vittek el az Óperenciás tengeren is túlra.  

Lassan siess, tovább jutsz – az elrabolt belső segítő megtalálása – esetrészlet

Várkonyi Edit pszichológus, meseterapeuta, mediátor, Szomatodráma és gyászfeldolgozást segítő csoportvezető, OH instruktor.

Hogyan tud segíteni a mese egy vérbeli segítőnek? Miért fontos és roppant értékes technika a lassítás és mélyítés, akár már a mesemunka legelején, egy bevezetőnek szánt szocializációs mesénél is? Mik azok az apró részletek, a kliens által ismételt frázisok vagy épp „nem-emlékezések”, melyek együttes megjelenésére érdemes felfigyelni.

Előadásomban egy 7 alkalmat felölelő meseterápiás folyamat elejét mutatom be, ahol  kliensemet a mesemunka során megjelenő érzelmekkel kapcsoltam össze úgy, hogy azokat mélységében  is át tudja élni, s ne csak magától eltávolítva legyen képes róla beszélni. Mobilizálható személyes érzelmeket kerestem nála, melyeket a mesei szövegben megjelenő archetipikus szimbólumok segítettek bemozdítani és megtapasztalni. Ennek a kapcsolódásnak a kiemelt fontosságát szeretném megmutatni, mely a terápia további – robbanás-szerűen gyors – folytatásának elengedhetetlen alapját is képezte.

Közgazdászként kezdtem pályafutásomat, majd 15 éve pszichológus végzettséget szereztem. Szeretem a logikus következtetéseket, átlátható folyamatokat és jó „hibakereső” vagyok. Ugyanakkor gyerekkoromtól kezdve elbűvölnek a képek, festmények, fotók a maguk sajátosan mély szimbólumrendszerükkel és azzal, ahogyan megszólítanak és szavak nélkül hatnak ránk.

Mi van a kimondott szavak mögött, mi van a szavakon túl? Hogyan, milyen módszerekkel érhető el ez a tartomány?  Hogyan lehet ide bejutni, ezt „olvasni” és hogyan lehet ezzel dolgozni? A válaszkeresés vitt el engem a Szomatodrámához, az éber és módosult tudatállapotban történő külső és belső képi munkához, majd pedig az intermodális meseterápiához.

Valóságos belső segítőink – gyakorlatok és lépések az egyéni mesemunka felé – módszer-demonstráció (online felvételen nem elérhető – workshop formájában szervezzük élő jelenléttel)

Stiblár Erika – szakpszichológus, intermodális meseterápiás képző, autogén és szimbólumterápiás gyakorlatvezető

A segítő alakja a lelki munkában is kulcsfontosságú, nem csak a Propp-i mesemorfológia szerint. Segítőre van szükség a mesében a megoldás kivitelezéséhez, de a belső erőforrások mozgósításához, és a lelki munka céljának megformáláshoz is. Ezért foglalkozunk a mesemunka elején nagyon sokat a segítővel, így a módszerdemonstráció során is valamelyik segítő funkció köré szerveződik az egyéni munka.

Hogyan lesz a mese szövege egy belső segítő? Hogyan dolgozzunk meg érte, hogy a mesét sajátunkká tegyük, és a szimbolikus képek a jelenben hatni kezdjenek? Az Intermodális meseterápia módszertana a bevezetés lépéseinek fontosságát hangsúlyozza. A minikonferencia részeként a módszerdemonstráció egy rövid sajátélmény gyakorlat, amelyben nyitogatunk meseképeket, közelítünk mesei motívumokhoz, hogy kulcsot kapjunk a szimbolikus tartalmak egyéni és jelen való értelméhez. Az élmények összerendezése egyénileg történik az online és személyes térben egyaránt, és az előadó ezt mesei motívumelemzéssel segíti.

Képeket a népmesékből merítünk. A friss meseélmények érdekében javasoljuk meséknek az elolvasását. Meseszövegeket küldünk a minikonferencia résztvevőinek a rendezvény előtt, hogy valamennyi előadást úgy hallgassák, hogy ismerik a kapcsolódó mesét. A módszerdemonstráció során ezeknek a meséknek az ismerete különösen fontos lesz. Hogy hogyan? Járjon utána, aki kíváncsi rá.

A vágy létszintváltozásai – a Szefirot fa fejlődéselmélete a Hattyútündérek című mesében – meseértelmezés

Hegyi Johanna – kiképző relaxációs és szimbólumterápiás pszichoterapeuta, intermodális meseterapeuta, Kolozsvár

A mese elemzésének alapját Szőnyi Magda metatörténeti felismerései, Annick de Souzenelle testszimbolikája, valamint a Stiblár Erika által vezetett intermodális meseterápia önismereti élményei és elméleti megközelítései képezik.

Metatörténeti szempontból a mese minden eleme megfejtendő tényezők.

A mesében szereplő színterek (erdőben, tavon, várban, harctéren, újra erdőben, Tündérországban), haladási irányok (hattyú és a sas a függőleges irányú haladás jelzői), időmeghatározások (ítéletnapig, telt-múlt az idő, sok ideig éltek), a szereplők (királyfi, tündér, hattyútündér, állatok, remete, inas, öregasszonyok), átváltozások (a király átváltozásai: méhkas, odvas fa, sárkánymadár, a tündér átváltozásai és a meseszerkezet) arra jogosítanak fel, hogy a történetet létünk lényegi megoldandó életfeladat megvalósítási mintájának tekintsük.

A történet szerkezete, a párbeszédek, a függőleges irányú haladások szefirotfa létszintjeit mutatják: birtokolni, lenni és valakivé válni. A közös gyermek megszületése hordozza a magasrendű létszintlépést – a többletet. A király életútja a személyiség fejlődés útjának tekinthető a születéstől, a hős állapotán keresztül a megvilágosodásig (ő is eljut tündérországba) – a mese hőse ekkor válik a bensőben is királlyá.

Interdiszciplináris kitekintés: Drámapedagógiai háttér-fénnyel a népmese – hasonlóságok és különbségek a gyakorlatban.
Kunné Darók Anikó – vezető óvoda és drámapedagógus, mesterpedagógus, drámapedagógia képző

Az óvodás gyermeket megtámasztó hitvilág a mese. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor megerősödhetünk abban, hogy a drámajáték kerete a mélyen gyökerező népmese is lehet, és a drámajáték nevezhető aktív mesélésnek. A leggyakrabban épp ez szolgáltatja játékaim keretét, mert ebben otthonosan, biztonsággal, kerettávolságban próbálhatják ki emberi mivoltukat. Rutinosan használnak szimbólumokat, teret, drámaformákat, értelmeznek analógiákat. Mesehallgatásuk elmélyült, mesefeldolgozásaik motiváltak, aktívak. A mesei élmények kijátszását nem egy külső forgatókönyv határozza meg, hanem a személyes élmény, az improvizált pillanat. Óvodásaim ezen interakciók által könnyebben veszik az új elvárások állította akadályokat, mivel kifejlesztjük azokat a személyiségjegyeket, értelmi és érzelmi intelligenciát, amelyek kellenek harmonikus élethez.

40 éve dolgozom óvodás gyermekekkel, amelyben fő prioritás számomra az élmény, amellyel pozitív kicsengéssel zárul egy-egy napjuk. Ehhez jó eszközöm a drámajáték. A drámajátékkal segítséget, támogatást, légkört nyújtok. E területen vált működésem közismertté a felnőtt és egyetemi képzések során is. Beszélgetésünkben körbejárjuk a módszerek érintkezési pontjait. Hogyan, milyen eszközök segítségével válnak közkinccsé a mese okozta érzések, gondolatok egy óvodai csoportban? Hogyan válik a drámajáték tere vonzóvá az óvodás, kisiskolás korosztály számára.? A kerekasztal során betekintést kapunk a drámapedagógia szűrőjén keresztül arra, hogy miben különbözik ez a Dráma-Játék módszere a terápiáktól és a hagyományos dramatizálástól.