Kultúránk szerves része a népmese, ami csak az írásbeli lejegyzés szakaszában lett kinevezve gyerekműfajjá. Fennmaradásuk több évszázada (évezrede) során mindenkinek szóltak, igaz, csak úgy beszélték a nagyok meséit, hogy „gerenda (avatatlan/gyerek) ne legyen útban”. Ezáltal úgy jutottak el mindenkihez, ahogyan ma egy szakszerű ellátásban – annyi és az a tartalom, ami hasznosítható. Sok élethelyzetben jelentettek támaszt, szórakozást és erőforrást.
A népmese és mesemondás reneszánszát éljük manapság, a szövegfolklór széles körű alkalmazását láthatjuk:
mesepedagógia
meseélmény és meseút
hagyományos mesemondás
storytelling
A mese lelki hatása a mesehallgatás élményében már megnyilvánul, spontánul. A mesemunka a célzott pszichológiai alkalmazást teszi lehetővé a legváltozatosabb ellátási szinteken. A mesék személyiségfejlesztő, önismereti hatására építenek a meseterápiák, mesepszichológiai módszerek, hazai és nemzetközi szinten is széles körű és színes palettát mutatva.
A népmesék és gyermekirodalmi alkotások spontán terápiás és tanító hatásával bárki élhet, aki ösztönösen vagy tudatosan hagyja a mesét élmény-szerűen hatni.
Komplexebb pszichológiai hatások gondozásához szükséges mélyebben ismerni és vezetni lélektani munkát és a mesefolklórt egyaránt.
Képzéseink, szakmai rendezvényeink, publikációink révén az IMMP szemléletében egy magas minőségű mese-alkalmazást képviselünk a szakmai közösségekben.
MESEKULTÚRA MINDENKINEK - Tudatosan élni a mesével
A lelket építő és erővel feltöltő, gyakorlatba illeszkedő meseélmény mutatja a népmese pszichológiai erejét. A megszerzett tudás, gondolat és tapasztalat ugyanis a mindennapokba illesztve mérettetik meg. Spontán hatások segítése mellett a célzott lélektani munkát szolgálja a mesepszichológia.
Szülőként a reggeli indulás, a hétvégi készülődés közben is felbukkannak a mesék. Ezekben a helyzetekben gyakran érdemes azonnal reagálni, és így naponta alkalmazni a meséket (nép- és irodalmi meséket egyaránt). Az együtt megélt, közös védett térben megtapasztalt meseélmény, a saját meseértelmezés egy mély érzelmi és szellemi élmény-alap lehet. Ebben az élményben együtt tanul a szülő és a gyerek, és mindez a későbbiekben számtalanszor szolgálhat erőforrásul.
Felnőttként új meseélményhez juthatunk, sokkal komplexebb módon dolgozhatunk a mesékkel. miközben rácsodálkozunk a mesék mély és gazdag lelki szimbolikájára, az erőforrásaikat erőteljesebben, az aktuális élettémáinknak megfelelően használhatjuk általuk.
Komplexebb terápiás hatások gondozásához szükséges mélyebben ismerni és vezetni lélektani munkát.
MESEPSZICHOLÓGIA
A mesepszichológia a mese alkalmazásának az a formája, amelyben tudatosan, rendszeresen és tervezetten, valamely lélektani cél érdekében használjuk a kész meséket, valamint a mesealkotás lehetőségét is (saját mesék, én-mesék, életmesék). Különböző szakmai szemléleti háttérrel eltérő módszerek és kisebb műhelyek alakultak ki napjainkra. Ezek közül egyik módszer az IMMP.
INTERMODÁLIS MESEPSZICHOLÓGIA a népmesék lélekrendező és személyiségfejlesztő hatásait alkalmazza szimbólumterápiás és rendszerszemléleti keretben. Azzal a lehetőséggel élünk ebben a módszerben, hogy a hagyományos népmesék lélektani környezetében megszülethet egy olyan lélektani klíma, amelyre – ha kell, segítséggel – építhetünk önismereti, korrekciós és fejlesztő munkát is. Ebben a megközelítésben a népmese gazdag lehetőség, talaj, keret és inspiráció a lélektani munkára. Az intermodális módszertan rendszerben kezeli a mese értelmezési síkjait és a lelki munka különböző modalitásait, hogy a sok csodában (lehetőségben és szabadságban) és a szimbólumok mélységében ne tévedjünk el.
Az első kutatás ebben a személetben 2004-2005-ben indult. Ezt követően a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület (MRSZE), és a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) Népmese Napja konferenciáinak interdiszciplináris közegében folytatódott a módszertan kidolgozása.
A mese alkalmazása szakmai képzésen tanulható, képzésekről részletes információt ITT.